A Tokaj-hegyaljai borvidéken borelnevezési rendszer működik, ami azt jelenti, hogy más vidékről származó szőlőt, mustot vagy bort nem importálhatnak, kivéve, ha már üveges formában hozzák be.
A térségben az ősz hosszú, párás és napos, ez pedig kedvez az érett szőlőszemek aszalódásának és aszúsodásának, ennek köszönhető, hogy az országban a legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú aszút, furmintot és hárslevelűt itt készítik. Ebben a régióban terem a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar is. A térség névadóján, Tokajon kívül más települések is híresek ezen szőlők termesztéséről: Tarcal, Mád, Tállya, Tolcsva és Erdőbénye.
Tokaj A királyok borának szülőhelye
Az első írásos feljegyzés, amely említést tesz a tokaj-hegyaljai szőlőskertekről, 1251-ből származik, a borok osztályozási rendszerét pedig 1737-ben vezették be a régióban.
Számos programot szerveznek a borkészítés köré: a helyi borkészítők festői kilátást biztosító sétákkal és piknikkel mutatják be a térség első osztályú szőlőültetvényeit, de különjáratú borbuszok is elérhetők azok számára, akik érdeklődnek a különleges borkóstolók vagy borvacsorák iránt. A régió számos lehetőséget tartogat a borok szerelmeseinek és másoknak egyaránt: a szőlőültetvények bejárhatók gyalog, kerékpáron, négykerekű járművekkel vagy akár kerékpárral is!
Megosztás vagy küldés
